S. A. Chakraborty: Dévábád-trilógia 1 - Bronzváros

Nahri sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi - tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás -, az egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket. De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág - melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik - valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl - ahol még az égben köröző ragadó madarak sem azok, aminek látszanak - terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi.
Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes köövetkezményekkel járhatnak.
Akkor egy diákjegyet kérek Dévábádba! 

A fülszöveg meglehetősen jó munkát végez, ami a történet spoilermentes összefoglalását illeti. Nahri egy egyiptomi boszorkánydoktor, aki nagyjából annyira tud gyógyítani, mint én. A kairói lány ugyanis szemfényvesztő, és "hivatását" csupán arra használja, hogy amit csak lehet, lenyúljon a nála sokkal gazdagabbaktól. Nekik fel sem tűnik, Nahri pedig tovább éldegélhet. Mindez tökéletesen működik mindaddig, amíg az egyik szertartása alatt egy énekkel elő nem hívja Dárát, a dzsinnt, aki felvilágosítja, hogy annyira nem is szemfényvesztő, sőt, egy rég elfeledett család utolsó sarja, aki emiatt igen nagy veszélyben van. 

"Szulejmán szemére… kormányokat kellene megdöntened, erre parasztoktól lopkodsz!"

A könyv borítója csodaszép! A színek, a minták, a betűk tökéletes harmóniában vannak, és a könyv alján elterülő város is pontosan olyan, ahogy az egész történetben vizualizáltam a helyszíneket. Ilyen szempontból a cím is tökéletes választás, hiszen biztos vagyok benne, hogy minden olvasó szeme előtt megjelentek a homokdűnék, a forróság, mindenki látta, ahogy hullámzik a levegő a melegtől az épületek pedig hatalmasak és egytől egyig bronz színben pompáznak. Csodás, csodás, csodás!

"Ugyanúgy lehetett harminc, mint százharminc éves."
A cselekmény az első mondattól kezdve elvarázsolt és magával rántott, izgatottan és kíváncsian szeltem a sorokat, annyira érdekelt, hogy milyen titkokat rejtegetnek előlem a szereplők és Dévábád, a bronzváros. Alapvetően nem vagyok egy történelmi regény fangirl, Chakraborty viszont olyan jól játszott a valódi múlttal és keverte bele a fantasyt, hogy csak na! Még a történelmi oldaláról is mindenre kíváncsi voltam: meg akartam ismerni a hat törzs egész múltját, Dévábád múltját, a politikai előzményeket, egyszerűen miiindeennnt tudni akartam. 

"Egy öntelt dév harcos és egy fondorlatos ember tolvaj a legkevésbé sem összeillő páros"

Mindemellett ami nekem nagyon tetszett, az a könyv szerkezete volt. Amikor elkezdjük olvasni, sokáig Nahri nézőpontjából látunk mindent, eljutunk egészen addig, amíg Dára is megjelenik, és azt hisszük, hogy akkor megvan a két főszereplőnk, mehetünk velük együtt a történet végére. És akkor out of nowhere megjelnik Alizajd al-Khatáni herceg, aki nemcsak szerepet, de hangot is kap, ugyanis onnantól kezdve a narráció is osztottá válik, és két, elsőre abszolút elkülönülő szálon olvassuk a cselekményt. Ilyesmivel korábban még sosem találkoztam, de minden elismerésem érte, le vagyok nyűgözve!! Így még izgalmasabb volt, és alig vártam, hogy összeérjenek a szálak, hogy kiderüljön, milyen kapcsolat lesz a szereplők között, ha végre találkoznak, túúl izgi volt!!

"(...) a csillogó szemével és a forró kezével,
ami egyszerre érintette túl sokáig és sosem elég hosszan."


És akkor még néhány szó a szereplőinkről. Nahrit nagyon megszerettem, tetszett, hogy ő nem vette fel a tipikus hős alakot, hogy önmaga egyedül a mágiájával megment mindenkit. Ennek ellenére egy nagyon erős, okos és a jég hátán is... karakter, akit múltja és addigi élete megtanította a függetlenségre. Ha pedig arra kerül a sor, egy jó poént bármikor megenged magának, imádtam! 
Dára szintén a szívemhez nőtt. I mean, egy dzsinn harcos? Wooow! Nagyon erős, kitartó, és naagyon szeret titkolózni, amit én viszont annyira nem szerettem. Aztán szépen lassan mesélt nekünk, vagyis inkább Nahrinak, így az olvasónak csak annyi a dolga, hogy igya a dzsinn minden szavát. 

"–Tudod, mivel Náhid vér folyik az ereidben, valószínűleg elélsz majd néhány évszázadig. - Dára hátradőlt a szőnyegen, hogy a csuklójára támaszkodjon. 
– Gyakorolnod kellene a türelmet.
–Ha így haladunk, ez a beszélgetés is el fog tartani néhány évszázadig."

Még egy nagy-nagy plusz pont az írónak azért, mert tipikus olvasóként, amint megjelent Dára a történetben, volt egy olyan gondolatom, hogy na, akkor meg is van, hogy kik fognak szerelembe esni... Aztán megjelent Ali szála és azonnal elbizonytalanodtam, és sokáig nem voltam benne biztos, hogy akkor lesz-e, mi is lesz a romantikus szállal a történetben. Olvassátok el, és derítsétek ki, hogy mi fog történni! 

"Túlélt egy testrabló ifrítet, húsevő gúlokat és egy eszelős dévet.
Ne legyen egy túlméretezett galamb a végső nyughelye."

All in all, csodás volt, kivétel nélkül mindenkinek ajánlom! Egy kis történetelem, politika, kaland, szerelem valós-fantasy világba ágyazva, szipiszupi és nagyon humoros szereplőkkel megkoronázva! 


Köszönöm a kötetet az Agave kiadónak! Nagyon izgalmas kaland volt! 
Tettem Nektek IDE egy rendelős linket, IDE pedig egy molyosat, ha még tájékozódnátok! 
Köszönöm, hogy velem tartottatok ma is, legközelebb találkozunk!
See u, 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések