Callie, Kayden és a megváltás

Felkavar.

A sötét titok, amit Kayden hosszú évek óta rejtegetett, végül csak napvilágra került. Ám az még ennél is rosszabb, hogy a fiút súlyos testi sértéssel vádolják. Egyedül az óvhatná meg a becsületét, ha Callie elárulná az igazat - Kayden viszont soha nem kérné ezt tőle. Inkább hajlandó megtenni bármit, hogy megvédje őt... még akkor is, ha emiatt le kell mondania az egyetlen lányról, akit valaha szeretett. 

Nyugalom, a sztori nem olyan nyálas, mint a fülszöveg. 

Mint minden nagyooonnszupeeer sorozat folytatását, a Véletlen második részét is alig vártam. Az első rész valósággal beszippantott, hasonló élményt és érzéseket vártam Callie és Kayden csodálatos történetének folytatásától is. Majdnem minden vágyam teljesült a könyvvel kapcsolatban, ebben a bejegyzésben ezt fejtem ki bővebben.

Lássuk a dolgokat az elejétől: BORÍTÓ.

Mint már oly sokszor említettem, ha emberek vannak egy könyv borítóján, az a halálom. Ez a borító szerintem ronda. Nem csak azért, mert emberek vannak rajta, mert például, az első rész (Callie, Kayden és a véletlen) borítóját szeretem, ami fura, mert kb. ugyanilyen. :D Mégis valahogy jobban elnyerte a tetszésem, talán mert azon a lány szempillái nagyon szépek és baromira hasonlít Vanessa Hudgensre IMO. A Megváltás borítójánál meg mindig megijedek, hogy elszakadt a könyvem, mert a bal felső sarokban, ahol még a srác hajának kellene lennie, csak egy fehér folt van, és olyan, mintha hiányozna a könyvem sarka. De ez már csak szőrszálhasogatás. :(

A cselekményről annyit, hogy ugyanolyan izgalmas, mint előző testvére; letehetetlen ez a könyv is. Az első rész befejezésekor nagyon feldúlt és book hangover-es voltam. Na az a befejezés durva volt. :D Azonnal olvasni akartam a második részt, meg akartam tudni, mi lesz egyik kedvenc szereplőmmel, Kaydennel azok után, ami történt vele. Az első rész befejezése sokkoló volt.

A Megváltás cselekménye is magával ragadott, még mindig imádom a váltott nézőpontot. Úgy gondolom, sokkal jobban belelátunk az egész történetbe akkor, ha több szereplő érzéseit ismerjük.:) Viszont voltak előítéleteim, nem nagyon tudtam, mégis mi lesz olyan hűdeizgi ebben a részben, mert már az elsőben egymásba szerettek és megosztották egymással a titkaikat. És mégis, végigizgultam a két fiatal történetét. Úgy tűnt, már mindent tudok a szereplőkről. Hát tévedtem. :D Köszönet és ölelés jár Jessica Sorensennek, amiért megalkotott egy olyan történetet (megint), amit egyetlen percig sem untam.

A cselekmény nekem kb. a 170. oldalon indul be, I mean, ott már Callie és Kayden együtt néznek szembe a múltjukkal, és erre vártam. :D Előtte nekem kicsit sok volt a szenvedés, hogy egyik találkozáskor úgy viselkednek, mint akik nem ismerik egymást, meg jobb lesz nekik külön, blabla, a másik találkozáskor meg egymás karjaiba borulnak. Weird. Viszont miután beindul a történet, onnantól már egyre izgalmasabb és letehetetlenebb a könyv. 

Ami még nagyon tetszik, és reflektorfénybe helyezném, az a lista, amit Seth és Callie vezetnek azokról a dolgokról, amiket meg szeretnének csinálni életükben. Ez egyfajta bakancslista; szeretnék, hogy azokra a dolgokra képesek legyenek. Amint egyet teljesítettek, azt kihúzzák a felsorolásból. Úgy gondolom, motiváló lehet bárki számára egy ilyen lista, amin összegyűjtve vannak a célok, álmok, és ez idővel akár gyarapodhat is újabb pontokkal. Természetesen vannak rajta olyanok, amik kicsit komolytalanabbak, és azt üzenik, hogy élvezzék az életet, de vannak olyanok is, amik arra késztetik, bátorítják őket, hogy nézzenek szembe a félelmeikkel. 

A befejezésről nem ejtenék szót, legyen meglepi mindenkinek, aki elolvassa.

Így tehát összességében azt tudom csak mondani, hogy nagyon szeretem ezt a könyvsorozatot, és nagyon várom a további részeit. Lenyűgözött ezt a kötet is, természetesen megkapja mind az öt mancsot.

Moly.hu-s adatlapot pedig itt találtok.

Szép napot nektek!

See u